Helytörténet - Berente története
Az Észak-Magyarország című napilap 1963. január 14.-i számában olvashatjuk, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát (ma BorsodChem Rt.) építésekor cseréptöredékeket, cserépedény-maradványokat találtak. A lelet előkerülésekor a Herman Ottó Múzeum régészei ásatásokat folytattak. Megállapították, hogy vaskori település maradványait találták meg. Az i.e. 2000-900-as évek közötti időszakban virágzó kultúra volt ez a vidék. Az itt élő emberek halászatból, vadászatból és földművelésből éltek.
(forrás: Kazincbarcikai Históriás 2000. 1. sz.)
Minden jel szerint Berentét és környékét a magyarok honfoglalásakor és előtte szláv népek lakták. A X. században már vegyes, szláv-magyar népek éltek itt. Anonymus szerint 1219-ben Berente a Beleta nevet viselte és a Borsodi Vár joghatósága alatt állt.
Az első írásos feljegyzések Berentéről
Csíkváry 1939-es vármegyei monográfiája alapján a Váradi Regestrumban találjuk, amely szerint Berente a XII. században már létezett és a Zách nemzetség tulajdona volt. Neve, a Regestrum tanúsága szerint Berenta. A falu tulajdonosai ekkor már Berenteinek nevezték magukat. Zách Felícián merénylete után a király elkobozta a Berenteiektől és a Dédesi várbirtokhoz csatolva újfent koronabirtokká tette.
Berente 1376-tól. Berente ismét magánbirtokká vált. Nagy Lajos király Dédes várától leválasztva jutalmul Dénes fiának, László mesternek adományozta, majd 1456-ban a sajóládi Pálosok lettek Berentén is földesurak. 1457 előtt a Berentei családok birtokuk egy részét kénytelenek voltak elzálogosítani a Ludnai családnak, egy másik részt pedig eladni a Lázay családnak és Szuhafői Rajmondnak. A XVI. században többnyire ezek voltak Berente birtokosai.
A török idők
A kor nyomorúsága, mint a legtöbb községre, városra országunkban, Berentére is rányomta bélyegét, alaposan megszenvedte őket. 1641-ben olyan török adóterhek voltak Berentén, hogy sok birtokos kénytelen volt birtokából elzálogosítani.
A XVII. századbeli birtokosok
E században rokonság címén Móré István és Vécsey Sándor is birtokol Berentéből, sőt ebben az időben már a Rákóczi család is. Rokonság címén Berentéből birtokrészt kap Csuda Zsuzsanna, s mikor férjhez ment Szepessy Pálhoz, a vagyon Szepessyre szállt. Ennek a családnak még a XX. században is megmaradtak birtokaik, így a Szepessyek fontos, kulcsszerepet játszottak Berente múltjában és történetében. Berente első egyháza 1597-ben már létezett, mégpedig a protestantizmus gyors elterjedése miatt. Ezekben az időkben tehát Berente református községnek számított.
Berente leválása Kazincbarcikáról
A rendszerváltást követően az egykori falu területén élők egyre inkább úgy érezték, hiába áll részben itt a város bevételeinek nagy részét hozó BorsodChem Rt., Közép-Európa legnagyobb vegyipari üzeme, ők csak kismértékben részesülnek a javakból. Hosszas viták és egy 1997-es népszavazás eredményeképpen 1999-ben Berente Kazincbarcikáról leválva az ország egyik leggazdagabb községévé alakult a nagyüzemtől származó bevételeknek köszönhetően. A levállás története itt olvasható.
2004-ben a Berentei Önkormányzat megbízásából elkészült a település első helytörténeti kiadánya Szőke Lajos tollából, „Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről” címmel. A könyv szerzője 2003. évtől folytatja Berente történetének megírását is.
